Elégedettséget, fogyasztói szokásokat, véleményeket, preferenciákat, attitűdöt vizsgáló kutatásokban döntést kell hozni a mérés módszeréről. Mérések során számokat, szimbólumokat meghatározott szabályok szerint vizsgálati egységek jellemzőihez rendelünk. A skálaképzés megteremti azt a skálát, amelyen a vizsgálati egységeket elhelyezzük. Skálák alkalmazásánál figyelembe kell venni azok jellemzőit: könnyen értelmezhető-e, van-e középpontja, milyen statisztikai számítások végezhetők el, milyen információkat szolgáltat, az eredmények hogyan értelmezhetők, stb.
ELSŐDLEGES MÉRÉSI SKÁLÁK
Névleges skála: számokkal objektumokat azonosítunk, pl. márkák, termékek, pártok
Sorrendi skála: számokkal relatív pozíciókat jelölünk különbség szemléltetése nélkül, pl. preferencia sorrend
Intervallum skála: számokkal az objektumok közötti különbségeket is össze lehet hasonlítani, pl. elégedettség, attitűd
Arány skála: fix nullpont mellett a skálaértékek arányait is össze lehet hasonlítani, pl. értékesítési mennyiség, jövedelem